Arctorna Buda

Természetes forrásból...
Az antioxidáns oxidációgátló (oxidáció inhibitor), tágabb értelemben oxidációt késleltető vagy gátló anyag. A szabad gyökök is felelősek a sejtek öregedéséért, többek között fehérjék működésképtelenné tételével, a DNS lánc károsításával - utóbbi folyamat daganatképződést is okozhat.

Friss, és lehetőleg természetes körülmények között termett zöldségekben, minimálisan feldolgozott, növényi táplálékokban gazdag étrenddel biztosítani lehet a kívülről szervezetünkbe került antioxidánsok mennyiségét. (Sok más hasznos anyaggal, például vitaminokkal, ásványi anyagokkal együtt.) A nem megfelelő étrend és a modern élelmiszeripar igényli a mesterséges antioxidánsokat (ez utóbbi elsősorban a termékek eltarthatóságát fokozza velük). Mindez ellen a különböző sejtek számos természetes antioxidánst termelnek. Ilyenek például egyes vitaminok:

• aszkorbinsav (C-vitamin)
• retinol (A-vitamin)
• tokoferol (E-vitamin), tokotrienolok
• vitamin jellegű antioxidánsok a flavonoidok is, jelentős hatást tulajdonítanak a szőlő héjában (és ezáltal a minőségi vörösborokban) található rezveratrol nevű vegyületnek
• többszörösen telítetlen vegyületek, a karotinoidok (például béta-karotin /lásd A-vitamin/, likopin)
• a telítetlen zsírsavak (minden folyékony zsírban és olajban), különösen az ún. omega-3 zsírsavak

Fahéj

Három fajtáját ismerjük: ceyloni,kínai és malabári fahéj. A fahéj valóban a “fa héja”, a fahéjfa és/vagy a kasszia kérgéből készült fűszer, amely a trópusi fák ágainak lefejtett, sötétbarna kérgéből készül.  Optimalizálja a vércukorszintet, segíti az emésztést, támogatja az immunrendszert és erős antioxidáns, ezért érdemes beépíteni az étrendbe. A fahéj az emésztőszervekre gyakorolt hatásai mellett a szív- és érrendszerre, valamint a vércukorszintre is jótékonyan hat. A Brit Diabétesz szövetség lapjának októberi száma egy olyan, 12 hetes vizsgálatról számolt be, amelyben igazolták, hogy napi két gramm fahéj jelentősen csökkenti a vércukorszintet és a vérnyomást. A londoni Imperial College kutatói abból a korábbi eredményből indultak ki, mely szerint napi fél teáskanál fahéj a II. típusú cukorbetegeknél jelentősen csökkenti a vércukorszintet, a triglicerid-szintet, az LDL (káros koleszterin) és a teljes koleszterin szintjét. Ezután megállapították, hogy három hónapig napi 2 g fahéj elfogyasztása csökkenti a rosszul kontrollált II. típusú cukorbetegek HbA1c szintjét és magas vérnyomását. Ezért a fahéj étrend-kiegészítőként való fogyasztása egy újabb lehetőség a vércukorszint és a vérnyomás szabályozására – természetesen a gyógyszeres kezelés mellett.

Goji bogyó
A goji bogyó (Lycii fructus) az ördögcérna (Lycium) nemzetségbe tartozó egyes fajok ehető terméseinek neve. Angol wolfberry nevének magyar fordítása révén nevezik farkasbogyónak is. Az Ázsiából, főként Kínából származó aszalt gyümölcsöket gyógyhatása miatt fogyasztják. A goji bogyót, a piros színű, nyers termést elrágcsálva, a szárított bogyókat vagy vízbe áztatva teába (müzlivel, turmixokhoz), de akár főzve is különböző kásákkal fogyasztják. Fogyasztásának tulajdonítják a hosszan tartó fiatalos közérzetet, szépséget, erőt, kitartást. A világ több részén afrodiziákumként ismerik. A nagy mennyiségű C-vitaminon kívül 18-féle aminosavat és 21-féle ásványi anyagot is tartalmaz. A kínai orvoslásban már régóta használják, nem véletlenül, ugyanis B-vitamin és antioxidáns forrás, véd a szabadgyökök ellen és erősíti az immunrendszert. Ha az előbbi érvek még nem győztek meg, akkor érdemes még tudnod, hogy segíti a máj méregtelenítő folyamatait, helyreállítja a vérnyomást, valamint szebbé teszi a bőrt.

A ördögcérna (Lycium) nemzetség sok (80-130) faját nevesítik, mivel az egész világon elterjedt növénycsoportról van szó. Sokuk elkülönítése bizonytalan, hisz esetleg csak a földrajzi elterjedés miatt kapott eltérő nevet egy lényegében egyező növény. Mivel a burgonyafélék családjába tartoznak, éretlen termésük nagy mennyiségű szolanint tartalmaz.

• Lycium barbarum: Vékony vesszőkből álló tövis nélküli bokrot alkot. Kis levelei lándzsa alakúak, nyéllel, virága lilás. Termése vörös, ehető.
• Lycium chinesis: Vékony vesszőkből álló tövis nélküli bokrot alkot. Kis levelei kerekded alakúak, nyél nélkül, virága lilás, tövise nincs. Termése vörös, ehető.
• Lycium europaeum: Erősebb vesszőkből álló tövises bokrot alkot. Kis, húsos levelei lándzsa alakúak, nyél nélkül, virága lilás. Termése vörös, enyhén mérgező lehet. Fiatal hajtásai főzve ehetőek.
• Atropa belladonna, vagyis nadragulya, melyet szintén neveznek farkasbogyónak is: Különálló, fásan elágazó növény. Levelei akár tenyérnyiek, tövistelen. Virága fakó lila. Termése fekete, erősen mérgező. A fentiektől könnyen megkülönböztethető, csupán nevében azonos.

Articsóka
Az articsóka Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágú zöldség- és gyógynövény, Európában termesztik. A görögök óta népszerű zöldségféle. Ha eddig mellőzted az étrendedből az articsókát, íme néhány jó ok, hogy ezentúl rendszeresen fogyaszd! Antioxidánstartalma közel tízezer egység, a leveleiben található flavonoidok csökkentik a daganatok növekedését, méregtelenít, regenerálja a sérült sejteket és a koleszterint is mérsékli. Az antik világban drága ínyencségnek számított: nem annyira íze, mint inkább vélt afrodiziákumos hatása miatt. Ezt ugyan nem sikerült tudományosan igazolni, de az articsóka a mediterrán konyha jóvoltából igen elterjedt.

Aszalt szilva
Rostban igen gazdag, egyetlen aszalt szilva több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, mint például egy maréknyi áfonya, ami antioxidánsokban szintén gazdag. Vas, kalcium, szelén, A-, B-, és C-vitamin tartalmának köszönhetően óvja a sejteket, védelmet nyújt a daganatos-, a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen, és az idegrendszert is erősíti.Jelentős antioxidánssal bír, méregtelenít, jó hatással van a vérkeringésre és magas a káliumtartalma. 100 g aszalt szilva körülbelül 5800 egység antioxidánst tartalmaz, amellyel előkelő helyen szerepel az egészséges élelmiszerek listáján. Viszonyításképp a fokhagymában 1600, míg a paradicsomban alig 200 egységnyi antioxidáns található. Kiváló immunerősítő!

Olajos magvak
A kesudió magnézium tartalmának köszönhetően csökkenti a vérnyomást, magas réztartalma segít a hajnak, csökkenti az epekövek kialakulásának esélyét. Magas a Kálium, vas és cink tartalma is. Zsírban és fehérjékben gazdag, telített zsírsavakban azonban szegény. Bár szénhidráttartalma a többi diófélénél kicsit magasabb, koleszterint nem tartalmaz!
A dió csökkenti a koleszterinszintet, a mandula tele van a csontképződéshez nélkülözhetetlen kalciummal.
A pekándió megelőzi a szívbetegségek és a rák kialakulását, természetes antioxidánsai segítségével pedig csökkenti az erekben található gyulladást A pekándió tizenhétezer egység antioxidánst tartalmaz és E-vitamin tartalma sem elhanyagolható, így ha nassolni támad kedved, bátran fogyassz belőle. A dió, a mogyoró és a mandula szintén jó választás, viszont ahogyan az étcsokoládéval is, így a magokkal is érdemes óvatosnak lenni. A legjobb, ha csupán egy marékkal fogyasztasz belőlük.

Koriander
A koriander (Coriandrum sativum) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növényfaj. Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, de íze jellegzetesen aromás.  Az egész növényt és fűszerként használt magját egyaránt szokás koriander néven nevezni. Ősidők óta használt fűszer, mely a Földközi-tenger vidékéről származik. A termés illóolajat, cukrot, fehérjét, C-vitamint tartalmaz Nem mindegy, hogy mivel ízesítjük ételeinket, hiszen míg a só megköti a vizet, addig a koriander erős béltisztítószer, segít a méregtelenítésben, gyulladáscsökkentő és nem mellesleg magas antioxidáns tartalommal bír.

Vörös bor
Vörösbor esetén az erjesztés „héjon” történik, kádakban vagy speciális vörösborerjesztő acéltartályokban. Ezalatt a keletkező alkohol hatására a kékszőlő héjából a színezőanyagok kioldódnak. Egy fárasztó nap után szívesen lazítasz egy pohár vörös bor mellett? Jól teszed, hiszen ha tartod a mértéket, akkor az egészségedet szolgálja. Magas flavonoidtartalma révén hatékonyan védi a szívet és az érrendszert, rákellenes és még a bőrödet is fiatalon tartja.

Étcsokoládé
Az étcsokoládé a csokoládénak egy olyan formája, amely több kakaóból, kakaóvajból és cukorból készül, tejet nem tartalmaz, ellentétben az egyéb verziókkal.  Az étcsokoládé antioxidánsokat tartalmaz, és a hagyományos csokoládékhoz képest viszonylag alacsony a cukortartalma. Éppen ezért a csokoládé egy egészségesebb fajtájaként ismert. A csokoládénak tulajdonított temérdek jótékony hatás csak a jó minőségű étcsokoládéra jellemző. Minél magasabb a csokoládé kakaótartalma, annál egészségesebb. Védi a sejteket és a daganatos betegségek kialakulását is csökkenti. Fogyasztásával azonban nem szabad túlzásba esni, ugyanis kalóriatartalma igen magas, ezért naponta csak pár kockával ajánlott enni belőle. Kutatások szerint az étcsokoládé antioxidáns-tartalmának köszönhetően jelentősen csökkentheti a vérnyomást, és pozitív hatással van az agy és a szív véráramlására. Segíthet a vérrögök kialakulásának megelőzésében, továbbá gyulladáscsökkentő hatása is van. Bizonyos vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy napi pár kocka étcsokoládé fogyasztása akár 10 százalékkal is csökkentheti a szívroham veszélyét. A kakaó emellett javíthatja az inzulinérzékenységet, így a mértékkel fogyasztott étcsokoládé elodázhatja, illetve megelőzheti a cukorbetegség kialakulását. A kakaófogyasztás csökkenti a „rossz” koleszterin (LDL) szintjét, valamint növeli a „jó” koleszterin (HDL) előfordulását a szervezetben. Ennek köszönhetően csökken a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye. Egy maláj kutatás során kiderült, hogy az étcsokoládé a depressziót, szorongást is képes csökkenteni.

Vörös áfonya
Az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, népies nevén: brusnyica, fojminc, havasi meggy, kövi málna.
A vörös áfonya igen gazdag antioxidánsokban (antocianidinek, tanninok), melyek védik szervezetünket a káros oxidációs folyamatoktól, óvják testünket az öregedéstől. Az antioxidánsokkal megelőzhetők krónikus betegségek, mint az érelmeszesedés, koleszterinlerakódás, szívinfarktus, bőrproblémák kialakulása, rák keletkezése, memóriazavar. Az antioxidáns vitaminok – mint az E-vitamin, béta-karotin, és 30–40 mg/100g C-vitamin – fokozzák a hatását. De nátriumot, foszfort, káliumot, kalciumot, vasat, magnéziumot, mangánt, cinket, ként is tartalmaz.
A piros gyümölcs nem csak mutatós és finom, hanem az egészségmegőrzésben is nagy szerepet játszik. A vörös áfonya gazdag antioxidáns tartalma révén védi a szervezetet a szabadgyökök és az érrendszeri megbetegedések ellen. Mindemellett vitaminban gazdag és kalóriaszegény, így még a fogyókúrás étrendbe is beilleszthető.

Gránátalma
A gránátalma vagy grenadin (Punica granatum) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó nemzetség egyik faja. Előfordul Nyugat- és Közép-Ázsiában és a Földközi-tenger térségében.
A kezdetben zöld, később narancssárga színű gyümölcs kinézetében egy bogyóhoz hasonlít. A gyümölcs átmérője kb. 10 cm. A termés sokmagvú, rekeszes bogyótermés. A vastag héj alatt fehér hártyákkal osztott gyümölcs rengeteg apró magot tartalmaz, a magokon különálló gyümölcshús van. A gránátalma nagy mennyiségű flavonoidot (mint például antociánt és kvercetint) tartalmaz. Káliumban, C-vitaminban és kalciumban gazdag. A szuperegészséges gyümölcsnek számos jótékony hatása van. Antioxidánsban gazdag, védi a szívet, rákellenes és még fiatalít is. Fogyaszthatjuk magában is, de a salátádat vagy a zabkásádat is feldobhatod vele! Több tudományos kísérlet bizonyítja a gránátalma pozitív hatását a szív- és keringési rendellenességekkel, valamint a rák és a gyulladásos megbetegedésekkel szemben. Számos beteg igazolta rendkívüli gyógyító-megelőző hatását az érrendszeri és rákos betegségek esetén. A legismertebbek napi egy pohár gránátalmalé fogyasztása egy év alatt az érfali lerakódásokat csökkenti. Rendszeres fogyasztása vérnyomáscsökkentő és vérrögképződést gátló hatású, a vérhígítók és koleszterincsökkentők hatását növeli és lassítja a ráksejtek növekedését.

forrás: wiki