Arctorna Buda

A borongós őszi-téli időszakban legalább gondolatban kalandozzunk a napsütéses nyárba...

A Balaton partján sétálva láthatjuk, hogy sokan meg sem hallják az orvosok figyelmeztetését, mondván, régebben sem használtam fényvédő krémet, sem kalapot, egész nap a vízparton tartózkodtam, mégsem lett semmi bajom. Ez biztosan igaz, de néhány körülményt sajnos figyelmen kívül hagynak.

Az ózon ugyan megvédene a napból érkező káros sugaraktól, de annak csökkenését már 1970-ben megállapították a kutatók. Az ózonréteget bizonyos kémiai anyagok bontják, ezek közül az egyik legfontosabb csoport az úgynevezett CFC-k.

Ezeket a halogénezett szénvegyületeket sok helyen használták, az ipari termelésben hűtőközegként, oldószerként az elektronikai iparban, a spray-k hajtóanyagaként, zsírtalanítóként, szigetelőanyagként. Teljesen veszélytelennek gondolták, de kiderült, hogy a napból érkező UV sugárzás fotokémiai úton bontja ezeket a vegyületeket, amik bizonyos feltételek mellett okozzák az ózonréteg elvékonyodását.

Ha az eléri az 50%-ot, akkor már ózonlyukról beszélünk. Ez olyan bonyolult, soktényezős folyamat, amit a tudósok hosszú megfigyelések után tudtak csak megérteni. A CFC-k alkalmazását betiltották, de 50 év szükséges ahhoz, hogy kikerüljenek a sztratoszférából, és az ózonegyensúly helyreálljon.

Az ózonlyuk megjelenésével a káros sugarak akadálytalanul hatolnak át az ózonpajzson. Mivel számos bőrproblémát, közöttük a legveszélyesebb bőrrákot, a melanoma malignumot is okozhatják, ezért jobban kell ellenük védekeznünk.

Kozmetikusok és bőrgyógyászok szerint egyre gyakoribb azok száma, akiknek bőre érzékeny a fényre. A túl gyakori tisztálkodás az illatosított szappanokkal, tusfürdőkkel, károsítják a bőrt, mert sok zsírt és folyadékot veszít. Kerüljük a gyümölcssavakat, szalicilsavat, propilénglikolt tartalmazó kozmetikumokat, és az erősen habzó tisztálkodó szereket.

A fényre érzékenyek gyorsan leégnek, de akár csalánkiütések is jelentkezhetnek. A viszketés, a kiütések tavasszal kezdődnek, aztán általában enyhülnek.

A fényérzékenységet kiválthatják bizonyos antibiotikumok, vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, cukorbetegek gyógyszerei is. Ha a gyógyszer mellékhatása között találjuk a fényérzékenységet, akkor ne menjünk napra, amíg azt szedjük.

A fényérzékenységet növelhetik növények is, mint a petrezselyem, kömény, ánizs, paszternák, citrusfélék, sárgarépa, napraforgó, de bizonyos virágok, például a krizantém és az őszirózsa is. Ne használjunk bergamottolajat, ami parfümökben is megtalálható és a napolajokban is. Gyógynövények, például az orbáncfű, de egyes teák, így az Earl Grey is érzékennyé tehet a fényre, ez utóbbi speciális ízét a bergamot narancs héjából kivont olaj hozzáadásával érik el.

Az állatok tollazattal, bundával, szőrzettel védekeznek a napsugárzás ellen. Az ember kitalálta a ruházatot. Mivel a veszély egyre nagyobb, főként Ausztráliában nőtt meg a bőrrákban szenvedők száma, ezért nem csoda, hogy olyan ruhaanyagot kísérleteztek ki, amely véd a nap káros sugaraitól. Az UPF jelölést használják arra, hogy kifejezzék az UVA és UVB sugarak áthatolásának mértékét. Az UPF15 jelölésű ruhadarab esetén, az megvédi bőrünket a káros UV sugarak 93,3%-ától. Az UPF 50 azt jelenti, hogy a ruhadarabot érő UV sugarak 97,5%-át elnyeli a szövet, és nem engedi, hogy károsítsa a bőrt.

A fényérzékenység elhatalmasodása nagy veszélyt jelent a szervezet számára. Helmut Kohl közismert német politikus felesége valószínűleg fényallergiája miatt vetett véget életének. Az asszonynál a fényallergiát egy jóval korábbi antibiotikum-kezelés okozta. Kohl asszonynál ez a betegség odáig jutott, hogy még a lámpafényre is hólyagok keletkeztek a bőrén.

A nyár legmegdöbbentőbb látványa azonban az, amikor kisgyermekeket hagynak fedetlen fejjel a tűző napon órák hosszat. Jó lenne, ha megértenénk, hogy nemcsak mi, hanem Földünk is változik, és alkalmazkodnunk kell ehhez egészségünk érdekében.

forrás: fitway.hu
másodközlés engedéllyel